Nagyon rossz belegondolni, hogy vége a sorozatnak, nincs tovább. Nincs több Peter és süti/torta/csokis keksz. Kicsit meg kellett, hogy "gyászoljam" magamban a szereplőket, hiszen annyira a szívemhez nőttek (*nőtt Peter :D).

Sok molyos véleménynél olvastam, hogy nem csak ezt a részt, de már az előzőt is feleslegesnek tartották, hiszen simán az első részhez hozzá lehetett volna csapni ezt a két könyvet. Kicsit egyetértek ezekkel a véleményekkel, hiszen nagyon nem történt semmi ebben a részben, a fősulis "szenvedésen" kívül. A filmben például a new york-i kirándulás tök jól fel volt építve tetszett is meg minden, ellenben a könyvben "lezavartuk" kb 5 oldalban és nagyon nem is történt semmi.
A koreai útról nem is beszélve, akkor most, amikor a legeslegvége van a történetnek az az út előtt vagy után van? Mármint a csillagnézős dolog? Szerintem az út után, de nekem kicsit összecsapott lett a vége, sajnos. Bár, ha itt tartunk az eleje is, elég sokára jöttem rá, hogy a második és a harmadik rész között 1 év kihagyás van :'D (Ez amúgy a filmeknél is nehezen jött át:D)

Nagyon zavart még, hogy LJ és Peter közötti problémák 90 százaléka a kommunikáció hiányából ered, én se vagyok egy nagy bajnoka a problémák megbeszélésének, de LJ még nálam is bénább.

Kittyt továbbra is nagyon bírtam, bár furi volt, hogy 11 évesen ő adott tanácsot, hogyan is kell túlélni a másnaposságot, ezt nem nagyon tudtam hova tenni. Állítólag érkezni fog Kitty története! Na arra nagyonnagyon kíváncsi leszek!

Stormy történetének a lezárása szomorú volt. Persze valakitől búcsút venni mindig szomorú, de szerintem így még szomorúbb volt, hogy Lara Jean nem töltött már annyi időt vele, mint előtte évben. Szerintem Stormy igazán megérdemelte volna, hogy LJ néha "rányissa az ajtót".

Chrisstől való búcsún én magam is könnyeztem. Nagyonnagyon szomorú volt, ugyanakkor nekem tetszett, hogy Chriss legalább bátor, nem úgy mint Lara Jean, aki a szomszéd államba alig mer elmenni egyetemre, nemhogy a "föld másik felére".

Ami a legeslegfájóbb (és ez minden sorozat befejezésénél így van, ahol nincs - számomra- "rendes" lezárás): legalább 3-4 mondatot írhatott volna az Írónő a könyv végére, hogy 5 év múlva például mi történt Lara Jeannel (és Peterrel!!!!), mert mire kijön Kitty sztorija én meghalok a kíváncsiságtól :(

Száz szónak is egy a vége: aranyos sztori volt a sorozat, szerettem a hangulatát, de ezt a részt már "feleslegesnek" tartottam. Hiányozni fog a történet hangulata, meg úgy általában LJ habos-babos cukormázas élete, de nem váltotta meg a világot egyik könyv sem a sorozatból, nyilván nem is arra lettek írva, amúgy. :'D

Gondolom, ez is része a felnőtté válásnak: hogy búcsút intünk azoknak a dolgoknak, amiket szerettünk.