Karády Anna - A fürdei lány (A fürdei lány 1.) és A fürdei földesúr (A fürdei lány 2.)

Régóta szemeztem a könyvvel és be kell vallanom kicsit "többet" vártam, sajnos arra kell rájönnöm, hogy "túl magas" elvárásokkal vagyok a magyar szerzők iránt és mindig csalódás a vége.

Mivel hatalmas Outlander rajongó vagyok, ezért a témaválasztás igencsak tetszett és rajongtam a "régi" Balatonért és a "régiek" életéért, de csak ennyi. Nem tetszett, nem fogott meg kicsit sem a főszereplő, sem a gróf. Nem lettem kicsit sem "szerelmes", pedig ezért szeretem ezt a műfajt: kicsit én is szerelmes leszek és ha szimpatikus a főszereplő hölgy, akkor igazán boldog vagyok, hogy egymásra találtak, ha nem szimpatikus, akkor meg kiborulok. Ennyi, ilyen egyszerűen működöm, amikor olvasok.

S P O I L E R

Mivel kicsit összefolyik számomra a két könyv, így inkább spoiler alá teszem a későbbieket.

Számomra kicsit gyors, de egyben vontatott is volt Anna és a gróf szerelmének a kibontakozása, számomra annyira hihetetlen, hogy 1763-ban egy földesúr csak úgy "leáll" egy cselédlánnyal és hipp-hopp el is veszi feleségül.
Volt néhány logikátlanság, ami őszintén fennakasztott kicsit az olvasásban:
- hogy történhetett meg az 1700-as évek derekán, hogy nem akarták egyszer sem boszorkány perbe fogni Annát?
- hogy lehet, hogy Oroszy gróf ilyen gyorsan és könnyen túltette magát Anna időutazásán és származásán?
- ki volt, aki engedte a szerzőnek, hogy a "Nézését meg a járását" című "remekművet" elutaztassa 1763-ba? Most komolyan?

Őszintén zavart, tudom, hogy ez volt a megszokott régen, de nem tudtam magam túltenni rajta, hogy Anna mindvégig magázta a férjét. Legalább, amikor kaptunk egy kis erotikát tegezhette volna azt a jó embert.

A fürdei földesúrban tetszett, hogy attól függetlenül, hogy A fürdei lány happy end érzéssel zárul, tud érdekes lenni. Érdekes, ahogy a házasságot és a házasélet nehézségeit boncolgatja, bemutatja a kort és a földesúri hatalmat.

S P O I L E R   V É G E

A borítók őszintén szólva gyönyörű szépek, igaz a csoda szép fekete ló miatt talán az első kötet borítója jobban megfogott, de a második rész borítója is tökéletesen hozza a kötet hangulatát.

A sorozat záró részét még nem fejeztem be, kell idő és hangulat hozzá, hogy folytassam, de ígérem nem maradok sokáig adós vele.

– Én sem az első vagyok neked. De az utolsó én leszek!

(A füredi lány)