Mindig és mindig belecsúszok, hogy adok új esélyt. Erre a könyvre emlékeztem, újraolvasás volt a mostani és emlékeimben nagyon megfogott a könyv, tetszett. Nos változok én is, az ízlésem is és a jóról alkotott véleményem is. Sajnos most nem fogott meg annyira és szerintem csak azért olvastam ki, mert már szégyellem magam annyi félbehagyott könyvem van a molyon.

A továbbiakat az Író rajongói lehet ki is hagyhatják...

S P O I L E R

Valahogy az alaptörténet sem tudott megfogni, gyorsnak éreztem a tempót, amit diktáltak a főszereplők egymásnak és idegesített Nora (remélem jól emlékszem és tényleg ez volt a főszereplő neve) tessék-lássék tiltakozása. Ha nem akarok valakivel lenni, akkor azt elmondom neki kerek-perec, nem megyek el vele vacsorázgatni, meg ide-oda. Arról nem is beszélve, hogy elhiszem, hogy az Írónő be akarta mutatni, hogy mekkora gazdagságban él a mi kis Don Juanunk, de akkor miért "csak" egy Audival járkált és miért nem egy Bentleyvel vagy valami még drágább autóval? Utáltam, hogy mióta az 50 árnyalatban helikoptere volt Mr. Greynek azóta minden koppintott sztoriba kell, hogy legyen helikoptere a pasinak. Nem, nem hiszem, hogy egy Forma1 pilóta saját helikopterrel rohangálna.

Az esküvős-Balis rész pedig őszintén felnyomta a vérnyomásom, arról nem is beszélve, hogy ha ennyire "felelősségteljes" apuka akar lenni, akkor miért pont Ázsiába kellett egy kismamát elcibálni, hogy elvegye feleségül? Annyi fancy hely van Európában is, ahol mindenféle fertőzés veszély nélkül is el lehetett volna venni azt a lányt akarata ellenére... És ez. Akarata ellenére elvenni, megházasodni, mert annyira egy "uralkodó"-típus a pasi. Nem. Ez a pasi minden volt csak éppen nem irányítás mániás. Ismerek nem egy irányítás mániás férfit, akik jócskán a középosztály feletti életet élnek és ők kicsit sem hasonlítanak arra a pasira, akit ebbe a regénybe megalkotott az Írónő.

S P O I L E R   V É G E

Szóval Kedveseim sajnálom, de továbbra sem kedvelem az Írónő könyveit, nem tudom még hányszor esek pofára a könyveivel mire végre megértem, hogy nem jó ez nekem és végérvényesen letörlöm mindet az ebookomról.

Kedvenc idézetnek is csak ilyen iszonyú közhelyt sikerült kiválasztanom, ettől ment fel legkevésbé a vérnyomásom.

Ne gondolkozz annyit, csak élj a pillanatnak! Úgy még sohasem volt, hogy ne lett volna valahogy.