A sorozat első részét két éve olvastam és be kell hogy valljam, nem sok minden maradt meg. Az alapsztorira emlékeztem, de nem túl jól, így muszáj voltam jó párszor visszanézni a két évvel ezelőtti értékelésemet, hogy fel tudjam venni a fonalat.

A könyvbeli idősíkon három év telik el a Miát és családját ért tragédia óta és Adam, Mia barátja szemszögéből olvashatjuk, hogy mi minden történt azóta: Adam befutott rock-sztár lett, Mia pedig elismert cselló virtuóz. A kapcsolatuknak vége szakadt, de Adam sosem kapott igazi lezárást, s magyarázatot Miától, hogy mi is történt, ami miatt a lány a "eltűnt" Adam életéből.

S P O I L E R

Szóval megismerjük, hogyan is él Adam, milyen rossz hatással van rá a sztár élet (gyógyszerfüggőség, cigarettázás meg piálás), meg tudjuk, hogy van egy híres barátnője (akit gyaníthatjuk már a könyv elején, hogy nem is igazán szeret), kapunk egy kis betekintést az életébe, majd stresszfaktornak jön egy félresikerült interjú, Adam "pánikrohama" a turnéjuk előtt és kap a menedzserétől egy nap "szabadságot" New Yorkban, hogy megnyugodjon és a bandája után indulhasson.
Adam kihasználva a szabadságát telefon és mindenféle felszereltség nélkül lődörög a Nagy Almában, majd egyszer csak észreveszi, hogy Miának pont akkor, pont ott lesz koncertje: nem tud ellenállni beül a koncertre. A koncertteremben futótűzként terjed a hír, hogy a híres Adam Wilde a koncert nézői között ül. Mia megkerestetik Adamet és elkezdődik a közös éjszakájuk New Yorkban: vacsoráznak, bowlingoznak, hajókáznak, majd elválnak útjaik, de Mia rövid időn belül megkeresi a fiú és folytatják a "kalandjukat": elmennek Mia lakására, ahol alszanak egy kicsit, megbeszélik mit rontottak el és elérkezünk a happy endhez: Adam szakít a barátnőjével és folytatja az életét a gimis barátnőjével.

A legtöbbször ki vagyok akadva a kiszámítható befejezésektől, de ennél a könyvnél nem tudtam kiszámítani, hogy mi lesz a vége. Ugyanúgy benne volt a happy end és az is, hogy ezzel a new york-i éjszakával lezárják a kapcsolatukat, így meglepődtem, na jó nem, a könyv lezárásán. Örültem egyébként, hogy kibékültek, megbeszélték a dolgokat, mert ez így teljesen helyesnek látszódott.
Plussz pont az Írónőnek, hogy a könyvet nem húzta feleslegesen, megírta kb. 250 oldalban és kész pont. Nem voltak felesleges időhúzó elemek.

Külön tetszett, hogy itt Adam szemszögéből látjuk a dolgokat, míg az első részt Mia szemszögéből olvashatjuk el. Volt egy része a könyvnek, ahol keményen visszautalgatások voltak az első részre, de hálistennek, felidézték, hogy pontosan mi is történt, így nem kellett előtúrnom az első kötetet is kikeresnem belőle az aktuális részletet. Jó volt az is, hogy kaptunk jelenbeli és visszaemlékezős fejezeteket is felváltva - igaz ez az elején kicsit nehéz volt, de gyorsan bele lehetett rázódni.

Egy olvasásnak elment és örülök, hogy sikerült még egy sorozatot befejeznem idén (2 kötetes, de akkor is! :D). Nincs bennem hiány érzet, hogy befejeződött, nincs tovább. Ez így volt jó.