Vi Keelandtól volt egy igencsak rossz élményem, ezért mindig van bennem egy kicsike félsz, amikor elkezdek tőle olvasni. Hálistennek ez és a nyári olvasásom (Nagy játékos) is pozitív csalódás lett az Írónőtől, így megfogadtam, hogy mostantól bátrabban nyúlok a könyveihez.

A Csak szex című könyv igazán jó kikapcsolódás, adott egy első ránézésre tökéletes pasi meg egy gyönyörű nő, aki tele van problémákkal (börtönben ülő exférj, tini nevelt gyerek, pénztelenség stb.) szóval igazán jó kombó.
Ahogy haladunk szépen a sztorival úgy derülnek ki Hunterről - a csodapasiról - is a dolgok. No, nem sorozat-gyilkos, vagy pszichopata, szimplán csak van csomagja neki is, amit egyedül cipel.
Igazán édes volt, hogy Natalia tiltakozása ellenére Hunter simán ostromolja és csodás volt, hogy először a "mostoha lányt", majd a "mostohát" is sikerült magába bolondítania.

Számomra két hibája volt a könyvnek: utálom ezt a hosszas macska-egér harcot a szereplők között, jobb szeretem a "gyors" egymásra találást és sokkal jobban élvezem utána a hétköznapjaikat olvasni.
Persze az összejöttünk-minden jó után a szokásos szakítsunk, mert nem kommunikálunk rész sem hiányozhatott. Azt pedig végképp utálom. De itt mégis sikerült úgy megírnia az Írónőnek, hogy olvastatta magát és secperc alatt azt vettem észre, hogy véget is ért a könyv.

A szereplőket egyébként kedveltem, Natalia anyukája és Izzy voltak abszolút a kedvenceim.

A fordítással is volt pici problémám: morbid és idegesítő volt számomra, hogy Hunter Nataliat szagos bükkönynek becézi. Mi van? Ne már. Miért nem lehetett valami másik növénnyel/virággal/becenévvel helyettesíteni? Utána kerestem, oké, hogy az angolban a sweetpea nem hangzik rosszul, mint szerelmi becézés, de a szagos bükköny..?! Most komoly?

Voltak hibái a könyvnek, de kikapcsolódásnak tökéletes volt. Nagyon élveztem olvasni a tengerparton és örültem neki, hogy nem "féltem" annyira Vi Keelandtól, hogy kihagyjam a könyvet. Egyszerolvasósnak elment.