Már a fülszöveget olvasva sejtettem, hogy nem valami habos-babos limonádét kapok, de meglepett több szempontból is a könyv. Az érzéseim vegyesek és nagyon nehezen öntöm őket szavakba. Amilyen rövid volt a könyv, annyira megrázó is volt számomra. Bele se szeretnék gondolni, hogy milyen lehetett Miának rájönni, hogy elvesztette a családját.

S P O I L E R

Tetszett, hogy a könyv több idősíkon futott, így végig fent tudta tartani az érdeklődésemet. A lassabb haladásomat, nem a könyv hosszúsága adta (hiszen, alig több mint 200 oldalas), sokkal inkább az, hogy fel kellett dolgoznom a sok veszteséget, ami ezt a 17-18 éves lányt érte.
Tetszett a cselló-vonal, illetve, hogy próbálta a Szerző a komolyzenét és a rock'n'roll-t összehozni, ez üde színfolt volt a tragédiákkal teli kötetben.

Végre találtam olyan könyvet (és ez igen ritkán adatik meg), ahol senki sem idegesített. Az összes szereplőről szívesen olvastam, kicsit mindannyian a szívemhez nőttek, igaz az elején még voltak Adammel kapcsolatban kétségeim, de ezek a könyv előre haladtával elmúltak.
Hosszan-hosszan részletezhetném, mennyire fájó volt olvasni Mia családjának elvesztését, de szerintem bárki, aki olvassa a könyvet átéli a főszereplő tragédiáját. Engem különösen Teddy halála viselt meg, nagyon bíztam benne, hogy meg tudják menteni, hiszen nekem is van egy kisöcsém, és bele se szeretnék gondolni, milyen lenne nélküle. Sőt, leírni is borzasztó.
Ha kedvenc szereplőt kellene mondanom szerintem nem tudnék. Ugyanúgy szerettem a főszereplőnket, mint ahogy megkedveltem az ápolónőket, vagy éppen a Nagypapát, aki a maga módján, de igencsak meggyászolta a családját.
Szerintem nagyon szép hasonlat volt a Nagymama "hite" az angyalokkal és a madárkákkal, ezeket a részeket megkönnyeztem és mostantól biztosan figyelmesebb leszek a madárkákkal, akik meglátogatják az erkélyemet.

Az én ebookomon a fentebb látható borítós kiadás van meg. Ez elvileg a könyv alapjául szolgáló filmből "pár" képkocka. Nekem nagyon tetszik ez a borító, a másik kettő borító lehetőség, amik fent vannak molyon nekem nem az igaziak.

Nem tudom, hogy valaha újra fogom-e olvasni, illetve, hogy a második részre mikor veszem rá magam, de megpróbálom, már csak a kíváncsiság miatt is, hiszen nagyon érdekel, hogy mi történik Miával miután döntött, hiszen eléggé függővégesre sikeredett a könyv befejezése.

Mindent összegezve egy erős 4 csillagos, az 5-ből, nálam a könyv, ami tökéletesen hozta azt, amit hoznia kellett. Ajánlom mindenkinek, azonban azt fontos tudni, hogy kell hozzá egy lelkiállapot és nem garantált, hogy nem kerülsz mély depresszióba az olvasása után!

Hiszen erről szól az egész, nem igaz? Hogy miként birkózunk meg a veszteségekkel. Mert a szeretet nem tud meghalni, nem tűnik el, nem halványul el. Addig nem, amíg fontos számodra.