Abby Jimenez - Átkozottul szeretlek (Van helyem a világodban? 3.)
Nagyon rég csináltam olyat, hogy egy sorozatot nem az első részénél kezdtem el, de azt kell, hogy mondjam, hogy ennél a könyvnél/sorozatnál ez kicsit sem zavaró. Nem voltak hálistennek visszautalgatások - vagy ha voltak is, nem voltak feltűnőek/zavaróak.
Abby Jimenez könyvével egy iszonyú jó olvasási élményt sikerült szereznem. Nagyon tetszett az egész könyv és nagyon sajnáltam, hogy véget ért.
S P O I L E R
"Négy randi, egy csók és egy szakítás." - ezzel az egyességgel indul a regény és szépen lassan a főszereplőkkel együtt felejtjük el, hogy mi is volt az egyezség és annak igazából a célja.
A szereplőket egytől-egyig nagyon kedveltem, igazán üdítő karaktereket kaptunk és maga a sztori is iszonyú ötletes volt. Tetszett az elején a Reddit-es vonal meg az ismerkedős üzenetek is. Imádtam Justin kérdőíveit és Emma "összezsugorodásai" sem zavartak különösen - sőt! Nagyon is át tudtam érezni, amiről írt az Írónő.
Külön szimpatikusnak tartottam Justin anyukájának a történetét, végre nem agyon idealizált szülőket kaptunk (ugye ez elmondható Emma anyukájáról is), hanem olyanokat akik tényleg hús-vér nők, anyák, akik hibáznak és tesznek igenis rossz dolgokat. Persze Justin anyukáját és Emma anyukáját egy lapon sem lehet említeni, mégis tetszettek a karakterek, attól függetlenül, hogy Amber iránt hasonlóan éreztem, mint Maddy.
Jó volt a könyv humora is egyébként, Justinon és a kis húgán jókat szórakoztam, a "részeg Anyák"-rész pedig egyenesen a kedvencem volt.
Számomra, amik kicsit zavaróak voltak azok az utolsó fejezetek voltak, a "6 hónappal később" részek. Például fogalmam sem volt, hirtelen (meg azóta se), hogy ki Maddy pasija, ő hogy került a képbe és a többi. Ő csak úgy ott lett 6 hónappal később és dúl a szerelem. Ennyi. Okosabb nem lettem, de talán ha elolvasom az első két részt .értelmet nyer?
Külön kiemelném - és megdicsérném Jimenezt - a felnőtt tartalmakért. Nem volt ízléstelen, sem sok. Ehhez a könyvhöz pont ennyi passzolt és így volt jó.
Nagyon élveztem, hogy a szereplők kommunikáltak egymással, a regény konfliktusa nem a kommunikáció hiányból akadt. Jó volt látni, hogy velem egykorúak, egymásra találnak, folyamatosan dilemmáznak, hogyan kellene a saját határaikat módosítani és szépen lassan rájönnek, hogy szeretik egymást.
Talán kell egy kicsi türelem, hogy kibontakozzon a történet még sem lehet azt mondani, hogy lassú, esetleg unalmas. Csupán annyit tudsz olvasás közben mondani: "Csak még egy fejezet..."
A helyszíneket az Írónő annyira tökéletesen leírta, hogy olvasás közben sokszor ott voltam a lányokkal a hajón vagy éppen Justinnal sétáltattam Bradet (mármint a kutyát). Sosem volt különösen bakancslistás számomra Minnesota, de most szívem szerint csomagolnék és indulnék.
(Egyébként egy világ omlott bennem össze, amikor olvastam a szerzői utószót és rájöttem, hogy a Toalettkirály csak kitaláció.)
S P O I L E R V É G E
Mire számíthatsz, ha beszerzed a könyvet? Imádni való randik, szerelem, utazás, sok napsütés, cuki „csúnya” kutya. Bővelkedik szívhez szóló és szív szorító pillanatokban, nem utolsó sorban jó humorban, amit kicsit sem érzel erőltetettnek.
Remek nyári könyv. Sajnálom, hogy nem kezdtem előbb hozzá, de talán ennek így kellett lennie. Nem számítottam ennyire kimagasló élményre, nem lehet majd egykönnyen elfelejteni és ez ebben a műfajban igencsak ritka.
Az Írónőtől fogok még olvasni és a sorozat első két részét is igyekszem minél előbb beszerezni. Ajánlom, akár ezeken a csúnya őszi napokon is a könyvet, hiszen hoz egy kis napsütést és nyarat a szívünkbe.
Ha választhatsz a harag és az empátia között, mindig az empátiát válaszd (...) .