A harmadik könyv olvasása közben végre rájöttem, hogy miért van mindenki úgy oda ezért a sorozatért. Ezért a részért, bátran állíthatom, hogy megérte végig szenvedni olvasni az első kettő részt.

Nagyon bízok benne, hogy rövid időn belül Hollywood is rátalál Garber sorozatára és megfilmesítik a könyveket, mert nagyon-nagyon boldoggá tenne, ha ezt a csodás világot a filmvásznon is láthatnám. <3

A szereplőket sikerült erre a részre úgy megírni, hogy megszerettem őket. Scarlettel is elég jól megbarátkoztam, talán Hullócsillag idegesített kicsit. (Mivel ő volt a "főgonosz", így ez szerintem nem is olyan nagy baj :D)

A lezárással nem vagyok egyedül kibékülve: nagyon hiányoltam, hogy lezárjuk az összes szálat, ne csak fél-fél mondattal legyenek "elintézve" a szereplők.
Persze kinéztem már molyon, hogy Jacksnek van/lesz önálló sorozata, de arról például semmi hír mikor fogják kiadni (végre) magyarul is.

Őszintén nagy gondban vagyok, azon kívül, hogy próbálok úgy írni, hogy ne spoilerezzek, mert ahhoz túl jó a könyv :'D Szóval az én legfőbb problémám a következő: az első könyv után határozottan Julian-fan voltam, majd a második könyv után határozottan Legendért dobogott a szívem, most azonban fogalmam sincs, hogy Jacks, Legend vagy Julian-e a befutó, mert mindhárom fiú túlontúl tökéletes a hibáival együtt is. <3

Egy szónak is száz a vége: szép lezárása volt a sorozatnak, nagyon megszerettem a szereplőket, igen a gonoszt is, viszont hiányzott, hogy mindenki kapjon egy saját lezárást (legalább egy bekezdésnyit). Ajánlom mindenkinek tiszta szívemből ezt a sorozatot, mert hiába van rajta az ifjúsági címke molyon engem is tökéletesen lekötött és az 50 éves Anyukám is lelkesen falja az oldalakat <3.

- sztori: 5/5
- szereplők: 5/5
- borító: 5/4 (Még mindig a Caraval borítója a legszebb :"))
- újraolvasom-e? Biztosan!
- Kedvenc idézet: 

Minden történet négy részből áll: a kezdete, a közepe, a majdnem-vége és a valódi vége. Sajnos nem mindenki részesül igazi befejezésben. A legtöbb ember feladja, amikor a történetében a legrosszabbra fordulnak a dolgok, és reménytelennek érzi a helyzetét. Pedig épp ekkor van leginkább szüksége a reményre. Csak a kitartóak juthatnak el az igazi befejezésig.