Jane Fallon - Szabadulj meg a pasitól!

Rémesen sokáig tartott befejezni ezt a könyvet, mert az eleje annyira lapos volt, hogy több soron elaludtam rajta, vagy érdekesebb volt minden (is), mint a sztori.

Az alap ötlet egyébként tetszett, imádom a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt című filmet, így mondanom se kell, hogy valami hasonlót képzeltem el magamnak. Sajnos ismét csalódnom kellett, magasra tettem a lécet. (Jó lenne már olyan könyvbe belefutni, ami nem okoz csalódást...)

Az alapsztori is kicsit beteg, hiszen számomra elképzelhetetlen, hogy a pasim 20 évvel idősebb legyen, hacsak nem akarok kitartott nő lenni. Nos Helen, a főhősünk, szerintem nem volt kitartva, szimplán olyan "bugyuta" volt, hogy összeszűrte a levet, egy nála 20 évvel idősebb pasival, aki durván az apja is lehetne ugyebár. Iszonyú idegesítő volt az állandó siránkozása, hogy Matthew (remélem jól emlékszem a pasi nevére), sose fogja elhagyni a családját érte, majd amikor végre bekövetkezett, amire 4 évig várt, se perc alatt "ja mégse ezt akartam". Csak ez sajnos így nagyon nem ferr, és nem védeni akarom a pasit, mert szívem szerint az ilyen pasikat lehánynám.

Az a megoldás számomra nagyon érdekes volt, hogy Helen álnéven összebarátkozott a pasija ex-nejével és idővel rákapcsolt, hogy kibékítse őket, ugyanakkor megint csak elég beteg megoldásnak tartottam. Sorry.
Helent és Sophiet is sajnáltam, hogy egy barátjuk se volt, így találtak egymásra és lettek a könyv végére igaz barát-szerűek. Sajnos velem is előfordult már, hogy az aktuális pasi miatt teljesen elhanyagoltam a barátaimat, majd amikor a pasi lelépett ott álltam tök egyedül.

Mindent összegezve egyszer olvasós könyv volt 100 %-ig, aminek az elejét kell legyőzni, utána már gyorsan lehet vele haladni.

- sztori: 5/3 (Lehetett volna viccesebb, néhol zavaró volt a tördelés hiánya, nehéz volt felvenni a fonalat, hogy szemszög váltás történt)
- szereplők: 5/3 (Sophiet szerettem, meg talán Laurát, de a két "főszereplőt" őszintén gyűlöltem)
- borító: 5/4(A kedvet meghozza egyébként a könyvhöz, de semmi több.)
- újraolvasom-e? Nem hiszem.
- Kedvenc idézet: 

– A lányaim és én nagyon aggódunk, hogy ez milyen hatással lesz a kislányokra.
– Az a lánya, aki karácsonyeste kikezdett a sógorával? Vagy az, aki egy alkoholistához ment feleségül?