Tomor Anita - Sugar Daddy
Ha jól emlékszem már jó régen olvastam magyar szerzőtől. Tomor Anitától régebben olvastam már (Helló újra, kedves exem!), ami pozitív élmény volt, így bátran vágtam bele a "fejszém" a Sugar Daddy-be.
A téma nem volt új, hiszen a csapból is ez folyik: gazdag csávó, szegény lány. Felkarolja, meg...ja, szerelmesek lesznek és pont. A különbség néha annyi, hogy ki van-e mondva a regény alatt, hogy a pasi most Sugar Daddy, vagy nincs kimondva. Itt az Írónő, hogy tutira felfogja a Kedves Olvasó (erre tudok csak gondolni!), körül belül 1,5 oldalanként leírja, hogy ez bizony az!
Nem tudom mi volt a katasztrofálisabb, a szereplők, az össze csapott sztori, vagy az egész könyv egyben?
A karakterek nagy nullák voltak.
Ha könyvet olvasok általában azért teszem, mert "hősöket" keresek. Nem, ne minden esetben a klasszikus értelemben gondolj a hős szóra. Van, amikor olyan "hőst" keresek, aki sikeres a munkájában, és van amikor olyat akit szeretnek, vagy éppen túlél egy háborút, vagy járványt. Ez attól függ, hogy milyen életszakaszban vagyok éppen. És szerintem ez egy fontos dolog. Hogy megtaláld a "hősödet", aki miatt megéri végig olvasni a könyvet. Nem kell kétségbe esni! Lesz olyan, bizony, de még mennyi (!), amikor nem lesz hősöd, ilyenkor vagy végigszenveded, vagy befejezed az egészet és új könyv után nézel. De az is lehet, hogy Neked most nem jön át egy könyv, de például karácsonykor eszedbe jut. Újra előveszed, és imádod és meg lesz a hősöd!
Az erotikus jelenetekről pedig ne is beszéljünk, már ha bármelyik jelenetet nevezhetjük annak...
A "nagy konfliktus" 1,5 oldalban le lett rendezve, kibékültek és szerették egymást. Vagyis voltak továbbra is egymásnak.
A végét iszonyúan összecsapottnak éreztem, elsőre nem is értettem, hogy mi történik (bizony, az utolsó két fejezetet kétszer olvastam, hogy megértsem, miről van szó!).
Összegzés:
- sztori: 5/1 (tudom, hogy lerágott csont, de lehetett volna többet is kihozni belőle!)
- szereplők: 5/1 (mindenki annyira... nem is tudom. Semmilyen volt?!)
- borító: 5/5 (a borító tetszett egyedül...)
- újraolvasom-e? Biztos, hogy nem! Sajnálom!
- Molyos adatlap katt
- Kedvenc idézet: Annyira "üres" volt az összes szereplő, és a regény is, hogy nem tudott egy mondat sem megfogni...