Olyan régóta tologattam a könyv elolvasását, hogy szinte biztos voltam benne: a tudatalattim TUDJA, hogy ez nem lesz jó. Nos, tévedtem. Aranyos, igazi brit íróhoz méltó limonádét kaptam, szerethető mellékszereplőkkel és rengeteg problémával küzdő főszereplővel.

A könyv olvasása közben belegondoltam, hogyha pár évvel ezelőtt olvasom a könyvet mennyire nem tudom megérteni a 31 éves Emmy belsővívódásait, most azonban teljesen jól átjött. Értettem mi megy benne végbe és azt is, hogy milyen komplexusok gyötrik. Értettem, hogy milyen volt számára az elhagyott nő szerepe és azt is, hogy milyen nehéz kilépni a komfort zónádból és valami másba belekóstolni. Amióta az eszemet tudom vendéglátásban létezem, így tökéletesen megértettem, és átéltem, hogy az egyik legjobb terápia, ha másokkal foglalkozhatsz és sok kívülálló szerint halál ez a szakma, de, ahogyan Emmynél is láthattuk: tökéletesen helyre rázta a kis fejét és a végén sikerült jól döntenie.

Nem rohantam a következő részbe bele, pedig kíváncsi vagyok a hogyan továbbra?, és biztosan fogom folytatni a sorozatot, de nem azonnal. Kell egy kicsi "érési"-idő számomra.

Külön tetszett, hogy hosszan elnyújtott ágyjelenetek helyett, hosszan elnyújtott vicces jeleneteket kaptunk.

A mellékszereplők iránti rajongásomat a bevezetőben már leírtam és azt kell, hogy mondjam kicsit ők vitték a "hátukon" a könyvet, nekem.

Ajánlom a könyvet, ahogyan a borító is írja "tökéletes nyári kikapcsolódás", mesés francia tájakon nyaralhatunk, isteni ételekről olvashatunk és vicces jeleneteknek lehetünk szemtanúi.

Nem jó ha valaki egész életében ugyanazon az úton jár,és soha, egyetlen elágazásnál sem tér le róla.