Nagyon régóta csücsült a könyv az ebookomon arra várva, hogy elolvassam és hála az égnek eljött az idő. Nem gondoltam volna, hogy ilyen jól fogok szórakozni -hisz akkor korábban sort kerítettem volna Moriarty regényére.

Sokáig abban a hitben voltam, hogy a Pretty Little Liars koppintása a könyv - a borítóból ítélve az idősebb korosztálynak. A krimi szál és a barátság fontossága mindkettő könyvben megvan, de teljesen más az egész. A Hatalmas kis hazugságok elején még nem is sejtettem, hogy micsoda remek regénybe kezdek bele és -bevallom- nehezen rázódtam bele. Az elején hirtelen sok volt a név és a ki-kicsoda, ki melyik "kasztba" tartozik dolog is összezavart - teljesen megértettem a könyvbeli Janet, hogy össze van kicsit zavarodva.

A "poénokat" (nem is! Inkább csattanókat.) nem szeretném lelőni, mert hihetetlenek és annyira jól meg lett írva, hogy elég sokszor tátva maradt a szám (nem tudom a cefalúi strandon mit gondolhattak rólam, de az igazat megvallva akkor annyira a könyv hatása alatt voltam, hogy nem is annyira foglalkoztam vele :'D).

A könyv rovására talán az ment, hogy az Írónő sokszor - szerintem - feleslegesen húzta az "időt", így körülbelül 100 oldalt spórolhatott volna, de az az igazság, hogy azt a "felesleges" 100 oldalt is szívesen olvastam el.

A számomra oly' fontos szerelmi szál itt nem kapott nagy hangsúlyt, de hogy őszinte legyek Veletek: most (az egyszer - haha) megbocsájtottam, annyira lekötött, hogy vajon ki halt meg? :D

Ha valaki tud ehhez a könyvhöz hasonlót várom az ajánlását, mert megvett kilóra és imádtam az egész sznob-kasztrendszer-kívül csillog-belül rohad légkört.

Mindenki gazdag és szép akar lenni, de ha valaki tényleg gazdag és szép, annak úgy kell tennie, mintha semmiben sem különbözne másoktól. Tényleg vicces az élet.