Tomor Anita - Most már együtt álmodunk (Álmodtam már rólad 3.)

Teljesen abban a hitben voltam, hogy befejezem ezzel az olvasással a sorozatot, de valószínűleg rosszul gondoltam. Fogalmam sincs mikor jelenik meg a következő rész, kicsit próbáltam utána járni, de infót nem találtam.

Az előző két rész után bíztam benne, hogy ez a rész majd jó lesz, izgalmas lesz és végre pontot teszünk az i-re. Nos, ez úgy tűnik csak egy hiú ábránd volt. Kataszrófálisan unalmas volt az egész könyv, borzasztó volt a sok evődés David és Liv között, az út maga pedig mentálisan úgy lefárasztott, hogy arra szavak nincsenek. Megpróbált az Írónő valami pörgőset csinálni és ezt úgy akarta elérni, hogy folyamatosan támadták a csipet-csapatot, viszont a támadások 3-4 mondatban le lettek tudva, majd fél oldal múlva jött a következő. Erre tényleg nincs jobb kifejezés: fárasztó volt.

Az egész részben a kis tigris volt egyedül a szerethető és érdekes karakter (sorry :D). Az emberek mind-mind idegesítőek voltak, a befejezésről nem is beszélve. Ennyi összeesküvés elméletet meg hülye álmot már rég foglaltak össze egy könyvbe.

Én tényleg bíztam benne, hogy végre összeházasodnak és befejeződik a sorozat, de sajnos ebben a kötetben még nem kapunk lezárást. Ha egyszer megjelenik nem tudom, hogy el fogom-e olvasni.

- sztori: 5/1,5 (Iszonyú unalmas és fárasztó volt)
- szereplők: 5/1 (Shayat szerettem, az embereket ki nem álltam)
- borító: 5/3(Elhitetik az emberlányával, hogy végre-végre, aztán semmi...)
- újraolvasom-e? Nem!
- Kedvenc idézet: Ahogy az előző résznél itt sem volt. Sorry.